Ügyek
| Ügyek | |
|---|---|
| Vodja Madžarov | |
 Upodobitev v Ilustrirani kroniki | |
| Vladanje | konec 8. stoletja (?) – po 818 |
| Predhodnik | neznan |
| Naslednik | Levedi ? |
| Rojstvo | sredina 8. stoletja |
| Smrt | po 818 |
| Potomci | Álmoš ? |
| Rodbina | Árpádovci |
| Oče | Ed ? |
Ügyek, znan tudi kot Ugyel, Ugek, Ugeg, Vgecin Vger[1] in Vgec[2] je bil, po kronistu Anonimu, oče Álmoša, prvega velikega kneza Madžarov. Kronist Simon iz Kéze je pet do osem desetletij kasneje zapisal, da je bil Álmošev oče Előd, Ügyek pa njegov stari oče. Ügyek je vsekakor najzgodnejši znani prednik dinastije Árpád. Bil naj bi Skit, torej iz Dentumogerja, domovine Madžarov, ki jo kronisti enačijo s Skitijo, in isto ime uporabljajo tako za deželo kot za njene prebivalce.[3][4][5]
Življenje
[uredi | uredi kodo]- "V letu Gospodovega učlovečenja 819 je Ügyek, najplemenitejši skitski poglavar, ki je izhajal iz velike družine Magog, vzel za ženo v Dentumogerju hčer princa Eunedubeliana, imenovano Emeše, od katere je rodil sina, ki se je imenoval Álmoš. Vendar se imenuje Álmoš zaradi božanskega dogodka, ker se je, ko je bila noseča, njegovi materi v sanjah prikazala božanska vizija v obliki sokola, za katerega se je zdelo, da je prišel k njej in jo oplodil ter ji dal vedeti, da je iz njene maternice prišel hudournik in iz njegovih ledij so se rodili slavni kralji, vendar se ne bi množili v svoji lastni deželi. Ker se sanje v madžarskem jeziku imenujejo álom in so v sanjah napovedali njegovo rojstvo, so ga imenovali Álmoš. Ali imenovali so ga Álmoš, to je sveti, ker so bili iz njegovega rodu rojeni sveti kralji in vojvode."
- — Anonim: Gesta Hungarorum[6]
Ügyek je bil rojen v zadnji tretjini 8. stoletja.[7] Anonim piše, da se je leta 819 poročil z Emeše, hčerko kneza Eunedubeliana. Po pisanju v kronikah je imela Emeše pred Álmoševim rojstvom okoli leta 820 božanske sanje o ptici Turul. Vloga Turula se razlaga kot duh varuh, ki varuje otroka pred poškodbami, dokler ne odraste. Turul se je nosečim ženskam prikazoval tudi v drugih kronikah.
Zgodovinar Gyula Kristó je dejal, da je Ügyekovo ime morda izum kronista, saj izhaja iz starodavne madžarske besede ügy, ki pomeni svetnik ali svet.
Pomen
[uredi | uredi kodo]V tradicionalnih stepskih kulturah so obstajale tri vrste velikih prednikov:[8]
- daljni, 'duhovni' prednik, ki je naredil pomemben korak, vendar je prava moč njegove dinastije prišla mnogo generacij pozneje,
- ustanovitelj države, ki so jo dedovali potomci, in
- pomemben družinski član, za katerega so se morali opredeliti njegovi potomci.
Ügyek očitno spada v prvo skupino prednikov.[2] Drugi predniki, ki so spadali v to kategorijo, so bili Ertogrul, oče Osmana I., šejk Safi, ustanovitelj Safavidov, Saman Huda, ustanovitelj Samanidov, in mnogo drugih.[2] Pripoved o Turulu močno spominja na epizodo, opisano v Skrivni zgodovini Mongolov, ki govori o ustanovitvi mongolske vladarske dinastije.[9] Vse ta izročila, priljubljena med različnimi ljudstvi, vključno z Madžari, izvirajo iz tradicionalne stepske kulture in ne pripadajo nobeni posebni etnični skupini.
Družinska drevesa
[uredi | uredi kodo].jpg)
Po Anonimovi Gesta Hungarorum:[10]
:| Atila | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| neznan | Eunedubelian | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Ügyek | Emeše | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Álmoš | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Árpád | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Ogrski vladarji | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Po Gesta Hunnorum et Hungarorum Simona iz Kézeː[11]
| Ügyek | |||||||||||||||||||||||
| Előd | |||||||||||||||||||||||
| Álmoš | |||||||||||||||||||||||
| Árpád | |||||||||||||||||||||||
| Ogrski vladarji | |||||||||||||||||||||||
Po Ilustrirani kroniki Márka Káltijaː[12]
:| Atila | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Čaba | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Ed | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Ügyek | Eunodubilia | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Előd | neimenovana hčerka[13] | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Álmoš | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Árpád | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Ogrski vladarji | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Sklici
[uredi | uredi kodo]- ↑ Czeglédi, Katalin (20. avgust 2016). »A Volga-Urál vidéke földrajzi neveinek magyar nyelvi kapcsolatai«. V Magyarok Világszövetsége (ur.). Magyarok IX. Világkongresszusa (v Hungarian). str. 34.
{{navedi knjigo}}: Vzdrževanje CS1: neprepoznan jezik (povezava) - ↑ 2,0 2,1 2,2 B. Szabó-Sudár 2017
- ↑ Spinei 2003, str. 52.
- ↑ Kristó 1996, str. 93.
- ↑ Lendvai, Paul (2021). The Hungarians A Thousand Years of Victory in Defeat. Prevod: Ann Major. Princeton University Press. str. 16. ISBN 9780691200279.
- ↑ Anonymus, Notary of King Béla: The Deeds of the Hungarians (ch. 3), str. 13–15.
- ↑ B. Szabó-Sudár 2017. str. 226.
- ↑ Sudár Balázs: Az Árpádok, Attila és a dinasztikus hagyományok. Századok 150:2 (2016). str. 431–441
- ↑ Macdonald, Helen (2016). Falcon. Reaktion Books. str. Contents - Mythical falcons. ISBN 9781780236896.
- ↑ Martyn Rady (šrev.) (2009). Gesta Hungarorum pdf. str. 6-12
- ↑ Simon of Kéza, Gesta Hunnorum et Hungarorum. Károly Szabó's Hungarian translation.
- ↑ Mark of Kalt, Chronicon Pictum Hungarian translation
- ↑ (1883) Chronica Hungarorum. I. Magistri P. Belae Regis Notarii, Ii. Magistri Simonis De Keza. Gesta Hungarorum. Iii. Chronicon Pictum Vindobonense, Recens. M. Florianus, p. 122
Viri
[uredi | uredi kodo]- B. Szabó János – Sudár Balázs: "Vgec-ügyek – Egy elfeledett ősapa". In: Türk Attila (szerk.): Hadak útján XXIV. A népvándorláskor fiatal kutatóinak XXIV. konferenciája Esztergom, 2014. november 4–6. 2. kötet. PPKE – ELTE, Budapest–Esztergom, 2017. 223–231. o. Contains a summary in English at the end.
- Kristó, Gyula; Makk, Ferenc (1996). Az Árpád-ház uralkodói [Rulers of the Árpád House] (v madžarščini). IPC Könyvek.
- Korai Magyar Történeti Lexikon (9-14. század), főszerkesztő: Kristó, Gyula, szerkesztők: Engel, Pál és Makk, Ferenc (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994)
- Spinei, Victor (2003). The Great Migrations in the East and South East of Europe from the Ninth to the Thirteenth Century. Prevod: Dana Badulescu. Romanian Cultural Institute. ISBN 973-85894-5-2.